
Maradtak az 1999-es albumon már bevett groove-os alapok, de visszatértek a nyersebb hangzások, amelyek az utóbbi PL-anyagokról már jócskán lekoptak. A nagylemezről kimásolt
Mouth igazi hard rockos riffel indít, ami végigkíséri a megszokott Paradise Lost-os keveréket: fülbemászó dallam darkos hangulatban, metálkörítéssel. A nyers dobhangot a maxira került remixváltozatban gépi ritmussal cifrázzák - és itt legalább nem cseng be az előző szám vége, mint az albumváltozatnál. A csak e korongon hallható másik két szám közül a
Gone hagyományos lassú ballada vonóskísérettel, a pörgős
Sway pedig mintha a 97-es lemezről maradt volna le, egyik sem izgalmasan eredeti, de hozzák a formát. Annyi mindenesetre kiderül e kis ízelítő anyagból, hogy a PL ismét árnyalatot váltott, de hogy ez továbblépés-e a zenéjükben, vagy hátramenet saját múltjukba, az
Believe In Nothing album márciusi megjelenéséig még függőben marad.
7/10