A rengeteg kihívó fotó között egy dühös kisbaba képe is ott díszeleg a borítófüzetben: Foxy mindig tudta, mit szeretne elérni. Foxy Brown már hét éve dumál nemi életéről és harmadik lemezénél tart, még mindig csak 22 éves. Már 15 évesen szétvetette lábait, hogy ő legyen a legnagyobb női rap MC, és valóban: a ribancvonalon Lil' Kim mellett hamar az élre is került, köszönhetően a Puff Daddyvel, L L Cool J-vel, Jay-Z-vel közös tapasztalatcseréknek és a Def Jam kiadó legfiatalabb művészeként megjelentetett 1996-os Ill Na Na debütalbumnak. A többek közt Nas társaságában életre hívott The Firm projekt albuma és a China Doll című második szólólemez tovább erősítette pozícióját, bár zeneileg egyik sem volt előrelépés. A Broken Silence is csak részben az: a hosszú, minimalista és kellően unalmas felvételek között akad egy-egy jobb pillanat. A legjobb, hogy megjelent a reggae-hatás, például a Marley-hangmintákkal bélelt laza slágerszámban, az Oh Yeah-ben, Baby Cham tósztjaival (Tables Will Turn, Run Dem) vagy a szomorkás The Letterben Ron Isley énekével. Új eszköz még Foxy kelléktárában a keleti izgatószer (Hood Scriptures) vagy a friss R&B formaigazítás Kelisszel (Candy) és az elmaradhatatlan Neptunes csodacsapattal (Gangsta Boogie). A legjobb dal a Korrupttal történt szakítását kidumáló Saddest Day, az albumzáró címadó számot viszont semmi sem menti meg a pokoltól - ugyanaz a nyálas Mr. Mister-dal szolgál alapjául, ami 2Pac idei "visszatérő" slágeréhez, és bizony az már ott is katasztrófa volt!

Foxy Brown fényévekre van Eve-től, de ha közte és Lil' Kim között kell választani, még mindig a Foxy...

6/10