A londoni születésű, de büszke skót származású, egykor sírásóként indult Rod már 1964-ben is jelentetett meg lemezt, de csak a hetvenes évek elején futott be Faces nevű együttesével és szólóban egyaránt. Egy ideig párhuzamosan nyomta a két karriert, de 1975-től inkább szólóban lett milliomos megasztár, később a diszkókorszakban is jól boldogult, s a későbbiekben sem vesztette el vele öregedő rajongótáborát, hiszen élőben kiváló showman maradt, soulban és rhythm&bluesban trenírozott reszelős hangja sem hagyta el. Az utóbbi évtizedben dalszerzőként ellustult, beérte mások szerzeményeinek előadásával, és a legjobb lemezét akkor csinálta, mikor 1997-ben Oasis-, Primal Scream- és Skunk Anansie-slágereket dolgozott fel (When We Were The New Boys), a legutóbbi albumára pedig fiatal nőktől, Macy Graytől és Helicopter Girltől kapta a legjobb dalait.

Ezen a válogatáson az 1975 előtti - másik kiadóhoz tartozó - szólólemezeket jogdíjtakarékosság miatt csak két felvétel, a Maggie May és a You Wear It Well képviseli (pedig a Stereophonics által nemrégiben feldolgozott Handbags And Gladrags vagy a "sosem leszek milliomos" kezdősorú True Blue nem ártott volna ide), de hiányoznak a már említett 1997-es modern feldolgozások és az idei Macy Gray-szerzemény (Smitten), sőt a hajdani főnökével, Jeff Beckkel 1985-ben felvett remek People Get Ready átirat is. Ezeken kívül viszont szerepel minden nagy sláger, és akad egy-egy Beatles-, Rolling Stones- és két Tom Waits-feldolgozás is, a borítófüzetben pedig sok vicces kép.

8/10