A természeti képekkel bőségesen operáló Electrical Storm egy zaklatott párkapcsolatot fest fel ("egy nagy eső kell, hogy elmossa a balszerencsénket / ha felszakad az ég / kell, hogy legyen visszaút a szerelem számára / elektromos vihar"). A két gitárral és némi harangjátékkal nyitó dal a U2 atmoszférikus darabjai közé tartozik, még ha a finom lüktetésre hangosabb részek is következnek. Bonóék már régóta dolgoznak atmoszférikus hangzásokban jártas producerekkel, köztük az ambient atyjával, Brian Enoval (az 1984-es The Unforgettable Fire album óta), így a legkevésbé sem meglepő, hogy az eggyel fiatalabb generáció legnagyobb mesteréhez, az angol William Orbithoz is eljutottak, aki egy évtizednyi undergound lét után Madonna 1998-as Ray Of Light albumának zenei rendezőjeként lett hirtelen világhírű.A maxi egyik verzióján meghallgathatjuk a dal Orbit-féle keverését is (William Orbit Mix), ahol az első percből hiányoznak a gitárok, csak harangjáték és szintetizátor festi alá Bono énekét, de a dobok is csak másfél perc után lépnek be. Erre a maxira a tavalyi All That You Can't Leave Behind album egyik kulcsdalának, a New Yorknak két remixe is felkerült a KLF-es Jimmy Cautytól: mint elnevezésük is mutatja, a Nice Mix a csinos közönségbarát átirat, a Nasty Mix a durván manipulált. A maxi másik verzióján az Electrical Storm "hivatalos" változata mellett egy koncertfelvétel hallható a 2001-es U2-turnéról: a zenekar már régóta egymásba olvasztja koncertjein a Bad című monumentális darabot és a 40 című dal refrénjét, az itt hallható bostoni koncerten azonban a közönség a maga szórakoztatására tovább éneklte ez utóbbit, s Bonóék már ezalatt belekezdtek a Where The Streets Have No Name-be, így lett a végeredmény összesen 12 és fél perces.

8/10