Jó, mindez érthető... lenne, ha a fél évvel ezelőtt kiadott Rock In Rio koncertalbum és DVD, illetve a számítógépes játékkal feltupírozott Ed Hunter (1999) és Best Of The Beast (1996) válogatáslemezek nem adnának sokkal jobb áttekintést életművükről. Annyit azért meg kell hagyni, hogy Harrissék nem éltek aljas marketingfogással, és nem biggyesztettek oda a lemez végére egy vadonatúj számot a Brave New World megjelenése óta - vagyis két és fél éve - éheztetett rajongóknak, hogy azok hadd rohanjanak megvenni vele együtt egy lemeznyi olyan számot, ami már úgyis réges-rég megvan nekik. De fogjuk rá, hogy ez a kiadvány az újszülötteknek szól, akiknek minden szám új. A válogatás így is bőven támadható. Először is a Paul DiAnno énekessel készült első két nagylemez anyaga teljesen kimarad, miként egy olyan kihagyhatatlan Maiden-klasszikus is, mint a Hallowed Be Thy Name. Az 1988-as Seventh Son Of A Seventh Son című albumot ellenben teljesen aránytalanul négy dal is képviseli (köztük az elviselhetetlen Can I Play With Madness), a pályafutásuk mélypontját jelentő No Prayer For The Dyingról is két darabot választottak, a nem várt új csúcspontot hozó Fear Of The Darkot pedig csupán a címadó dal riói koncertváltozata képviseli. Ráadásul a borító grafikáját, a királyi pózban megörökített Eddie-szörnypofát sem a figura szülőatyja, Derek Riggs alkotta...

De hagyjuk a siránkozást, és forduljunk a dolgok fonákjáról a lemez jó oldalára! A legnagyobb számok java azért itt van: Run To The Hills, The Number Of The Beast, The Trooper, 2 Minutes To Midnight, vagy a legutóbbi albumról kimásolt The Wicker Man. Mellettük örömteli módon néhány olyan kiváló kompozíció is szerepel, amelyet az utóbbi években méltatlanul elhanyagolnak a koncertjeiken, például a Flight Of Icarus, a Wasted Years és az Infinite Dreams.

Lassan kirajzolódik a koncepció: valószínűleg a rövidebb, kevésbé összetett, ezért slágeresebbnek tűnő szerzeményeket akarták összegyűjteni, és így talán kár is bármiféle teljességet és arányosságot számon kérni a lemezen. Aki tehát gyors betekintésre vágyik a nyolcvanas évek egyik vezető heavy metal zenekarának munkásságába, és alá kíván merítkezni egy olyan kor muzsikájába, amikor a csíkos cicanadrág fiúkon nem számított kőcikinek, az jó helyre markol, ha ehhez a lemezhez nyúl.

7/10