Az említett maxik közül az első kettőt nálunk is forgalmazták, azokról hat felvétel került ide át: a vonósokkal indító, groove-os basszustémával megbolondított, baljós hangulatú Paperbag Writer, a blues gitáros, lassan beinduló I Am A Wicked Child, a monoton, visszafogottan lüktető, a hangulatilag az Orbitalt idéző I Am Citizen Insane című elektronikus alapú gyöngyszem, az egy szál akusztikus gitáros Gagging Order (az egyik legszebb dal) és a Radiohead élő fellépésein intróként szolgáló Where Bluebirds Fly, továbbá a lenyűgözően minimalista Fog (Again) élő verziója, melyben csupán Jonny Greenwood zongorajátéka kíséri Thom Yorke énekét. A Magyarországon nem forgalmazott 2+2=5 maxiról származik az I Will Los Angeles-i stúdióverziója, továbbá két remix: a Christian Vogel-féle Remyxomatosis gyakorlatilag újraértelmezte az eredeti felvételt, a Myxomatosist (csak az éneket, a kitartott, effektes szintetizátort és a dobloopot használta fel, húzós szubbasszust pakolva ezek alá), míg a Scatterbrain Four Tet-féle remixe már sokkal jobban hasonlít az eredeti dalhoz (csilingelős hangok, szétcsúszott, mégis lendületes, tört ritmusok, az ének szolidan széttagolva). A tízszámos Com Lag minialbumra egy eddig hivatalosan kiadatlan hangfelvétel is került: a 2+2=5 élő változata, melyet 2003 novemberében a londoni Earl`s Courtban rögzítettek (ugyanennek a dalnak egy másik – a belfort-i Eurockéennes fesztiválon felvett – koncertfelvételét meg is tekinthetjük a kiadvány CD-ROM szekciójában).


8/10