Angliában és Amerikában a hetvenes évek elején születettek számára jelent nosztalgikus időutazást a Go! Team hangmintagazdag őrülete, Magyarországon viszont az egy generációval fiatalabbak is hasonló élményben részesülhetnek, hiszen a zenekarral - és a felhasznált főcímzenékkel – kapcsolatba hozható gagyi tévésorozatok (Szupercsapat és társaik) felénk egy-másfél évtizedes késéssel futottak. A két lányt és négy fiút (és általuk jó néhány etnikumot) egyesítő szextett azonban nem egydimenziós vicczenekar, és bemutatkozó - alig több, mint félórás - nagylemezük nem csak krimidzsessz főcímzenék modern verzióit tartalmazza. A Thunder, Lightning, Strike jórészt instrumentális, nagy műfajkevercset habaró, fineszes, finom humorral leöntött, vagány, sodró (és velős) dalok csokra. Szörfrock, soul, easy listening, blaxploitation funk, krimidzsessz, őshiphop és minimál rock elegye, lüktető ritmuskavalkád, egymásba vágott hangminták végtelen sora, de ami a legfontosabb, mindez elő hangszerekkel elővezetett alapokon. Az ausztrál Avalanchesnél virgoncabb, a ázsiai-amerikai Cibo Mattónal szellemesebb, az anglo-ázsiai Cornershopnál kevésbé behatároltabb, a brit Bees korai korszakánál progresszívebb, azaz tökéletes sampling-punk alapvetés. 2003 őszén jelent meg a bemutatkozó kislemezük (Junior Kickstart), csináltak néhány jól sikerült remixet (például a Soldier Girl című Polyphonic Spree-számhoz), 2004 őszén pedig már fejet is hajtott előttük a világ. Van is miért – ez a debütalbum lenyűgöző!


9/10