Alfarita Constantia Anderson egészen fiatalon, 19 évesen ment feleségül Marleyhoz, aki szintén igen zsenge korú, mindössze 21 éves volt. Ritának már volt egy lánya, a későbbiekben a zenésztől négy gyermeke született. Láthatjuk hát, nem mindennapi élettörténet az övé, amit most Hettie Jones közreműködésével megoszt az olvasókkal is. Habár a könyvből nem derül ki, mennyi köszönhető Ritának és mennyi írótársának, de annyi bizonyos: őszinte egyszerűséggel és óriási életbölcsességgel papírra vetett sorokat olvashatunk, melyekből, a nagy Marleyé mellett, egy tiszteletre és szeretetre méltó nő életét is megismerhetjük.

Minden nagy férfi mögött egy még nagyobb asszony áll - szoktuk mondani. Ez a találó közhely igaznak bizonyul Bob és Rita esetében is. A nő szinte mindent megadott férjének és szinte mindent feladott miatta - elsősorban saját énekesnői karrierjét. A Soulettes, majd az I-Three tagjaként Rita ugyan háttérénekesként ott lehetett a Bob Marley-koncerteken, de szólókarrierje nagyrészt csak a férfi halála után indulhatott el. Addig is odaadó feleségként nevelte Bob gyerekeit és szemet hunyt kicsapongásai felett. Bizony, a könyvből a zenész számtalan emberi gyengeségére is fény derül (nemcsak hogy rendszeresen félrelépett, de több gyermeket is nemzett ballépései során, a hasonló kicsapongásokat pedig feleségének a legkisebb mértékben sem engedte és több alkalommal is durván bánt vele), szóval a megszállott rajongóknak több részt át kell majd lapozniuk.

Ám a kevés rossz mellett Rita szívesebben emlékszik a rengeteg jóra, és a visszaemlékezésekből az is kiderül, hogy mi is a No Woman No Cry című dal valódi jelentése és születésének története, és hogy mi fán terem a rasztafári mozgalom.


(Nyitott Könyvműhely Kiadó, 178 oldal, 2980 Ft)