Már negyed százada halott (1980. december 8-án érték a halálos lövések New York-i otthona előtt), de a lemezeladási örökranglistákon nem veszít előkelő helyezéséből. Ahogy mindig lesznek Beatles-rajongók, nyilván vita is lesz arról, ki volt a legkedveltebb Beatle, de hogy ki volt a csapat vezére, abban szerintem nincs vita (jelzi ezt a szokásjog alapján fennálló „hivatalos” névsor is: „John, Paul, George és Ringo”).

Andrew Solt 1988-as zenés dokumentumfilmje nem egyszerűen csak egy film a sok közül az elhunyt sztárról (és semmiképp sem keverendő össze a Lennon által társrendezett, 1972-es Imagine-filmmel), hanem a hozzátartozók által is autorizált, „kanonikus” imázs rögzítése és egyben egy olyan emlékmű létrehozása, amit a rajongók mintegy rituális jelleggel használhatnak, amennyiben bálványuk emlékét méltóképp szeretnék felidézni időről-időre. Ebből is adódik, hogy nem annyira dokumentumfilm ez, sokkal inkább mozgóképes fotóalbum kedvencünkről, melynek személyes hangvételét jelzi többek között, hogy a film - közel 100 órányi hanganyagból összeállított - narrációja Lennon hangján szólal meg.

A több mint 100 perces film rengeteg korabeli archív felvétel és családi mozgókép segítségével felidézi a Beatles legendás napjait. Köztük természetesen a polgárpukkasztó John leghíresebb megmozdulásait („...az olcsó helyeken ülők tapsoljanak, a többiek meg csörgessék az ékszereiket”, „...népszerűbbek vagyunk Jézusnál”), vagy a legendás „utolsó koncertet”, ami az Apple Stúdió irodaépületének tetején zajlott.

Azután pedig következik a John Ono Lennon korszak Yoko által autorizált változata, a közös világmegváltó projectekkel, nagy sétákkal a hatalmas parkban angliai birtokukon, majd pedig az amerikai évek. A kellemetlen dolgokról, az utolsó évek magánéleti válságairól nem igazán esik szó, de az nem is illene bele egy legenda emlékművébe. Aki ezekről akar valamit megtudni, az olvassa el az egykori munkatársak és barátok visszaemlékezéseit.

De legtöbben úgyis csak azt akarjuk, amit a film nyújt: nagyszerű, szerethető emlékképet egy legtöbbször vicces és nagylelkű, néha agresszív és magányos, de mindig zseniális tehetségű zenészről, s mindezt sok-sok zenével. E kívánságainkat pedig hiánytalanul teljesíti ez a film. ****

Kiadás:
Az első lemezen található „trivia track” tulajdonképpen egy extra felirat, amiből sok-sok (gyakran haszontalan) érdekességet tudhatunk meg, amire a készítők mintegy véletlenszerűen asszociáltak a film kapcsán. Ezt az extrát csak angol, francia, német, olasz, spanyol és holland nyelven érhetjük el.

A 2. lemezen van egy 2005-ben készített 15 perces interjúösszeállítás a film készítőivel, egy 6 perces BBC rádióinterjú 1971-ből, egy 4 perces felvétel, amin 1971-ben csak gitár felállással hangzik el az Imagine. Egy 9 perces szösszenetben végigkövethetjük, amint John és Yoko kerti bungallót vásárol és állít fel a birtokán. És végül, egy 10 perces interjú, melyben Lennon középiskolájának igazgatója emlékszik vissza a szertelen nebulóra. Ezeken az extrákon van magyar felirat.

Igazából ennyi extra simán rá fért volna a filmmel egy lemezre is... ***

Imagine: John Lennon
1988 angol zenés dokumentumfilm Hossz: 102 perc
Forgalmazó: Warner Home Video
Rendező: Andrew Solt
Hang: angol sztereó
Felirat: magyar + 22 nyelv