Az 1967. június 16. és 18. között lezajlott Monterey Pop Festival volt az első nagy nemzetközi pop-rock fesztivál (amit pár héttel megelőzött azt egy hasonló, bár jóval kisebb esemény, a Fantasy Fair & Magic Mountain Music Festival, szintén Kaliforniában). A „Szerelem Nyarának” igazi nyitánya felmérhetetlen hatással volt nemcsak a hippimozgalomra, de úgy általában a rockzene történetére is. Jimi Hendrix a triójával ekkor már a legdivatosabb előadónak számított Nagy-Britanniában (1966 őszén érkezett a szigetországba, ahol 1967 májusában már meg is jelent zenekarának Are You Experienced című debütáló nagylemeze), ám szülőhazájába még csak a híre jutott el a bennfentesekhez (az album amerikai kiadására csak augusztusban került sor). A háromnapos eseményen működött a „suttogó propaganda”: a zárónap estéjén mindenki az Angliából „visszaimportált” csodagitáros fellépését várta. Hendrix előtt a brit The Who tört-zúzott, de a kirobbanó tehetségű gitárzseni elfeledtetett minden más produkciót, zenekara bő 40 perces fenomenális fellépésével egy csapásra bejátszotta magát a legnagyobbak közé. 
 
A Live At Monterey DVD-verzióján a fennmaradt 36 perces képanyagot egy interjúkkal keretezett dokumentumfilm formájában kapjuk meg. Ebből a verzióból sajnos kimaradt a – színpadon a Hey Joe után előadott – Can You See Me című Hendrix-szerzemény, ugyanis a dalról nem készült használható filmfelvétel. Az a 36 percnyi mozgóképes anyag azonban így is a rockzene aranykönyvében szerepel, csoda minden pillanata, pláne ebben az elképesztően felújított – az eredetit minden bizonnyal hűen megközelítő – hangzásban. Az élő szereplést bevezető bő húszperces dokumentumösszeállítás korabeli felvételekkel, szervezők, zenészek és újságírók segítségével vázolja a fesztivál és Hendrix addigi történetét, aztán Brian Jones felkonferálása után láthatjuk magát a legendás előadást, végül pedig a dokumentumfilm utolsó perceiben a szerencsés jelenlévők idézik vissza a sokkszerű élményt. Nos igen, Hendrix a záró Wild Thing alatt felgyújtotta, majd összezúzta lángoló, sipító, recsegő gitárját (ezt az akciót ikonikus fotók is őrzik), de a koncert minden egyes percéből süt, ahogy a hangszer talán legnagyobb zsenije ellentmondást nem tűrő módon közli a világgal: eljött az én időm és ez nagyon jó lesz nektek! 
QQQQQ 
 
EXTRÁK 
 
Választható kameraállás öt dalhoz, ezáltal legtöbbször eddig soha nem publikált felvételi szemszögből figyelhetjük a fellépést. Egy eddig kiadatlan, 1967 februárjából származó fekete-fehér angliai koncertfelvétel (a Like A Rolling Stone és Stone Free című dalokkal), ami egyben a legelső ismert filmfelvétel a Jimi Hendrix Experience-ről. Egy nyolcperces friss kisfilm, melyben Lou Adler producer-menedzser, a fesztivál egyik fő szervezője az esemény létrejöttéről beszél. Fotógaléria 18 képpel. A DVD-tokban egy 22 oldalas, dokumentumokkal, esszékkel, és persze remek fényképekkel tarkított füzet. 
QQQQQ 
 
2007  Hossz: 63 perc  Kiadó: Universal  Hang: angol 5.1 + DTS  Feliratok: angol, francia, német, spanyol, portugál