- A betegei 70%-a nő és csupán 30%-a férfi. A nők gyengébbek, vagy bátrabban felvállalják a problémáikat? 
 
- A nők a családfenntartás, vagy önmaguk integritásának megőrzése szempontjából sokkal érzékenyebbek bizonyos problémákra, mint a pasik. A férfiakba kiskortól kezdve bele van verve a mindenhatóság érzése. A nők a benső dolgaik megváltozása iránt sokkal érzékenyebbek, mint a férfiak. Bár manapság ez kezd egy kicsit, csikorogva megváltozni. 
 
- Mi a tapasztalata, a férfiak könnyebben, vagy nehezebben nyílnak meg egy férfi előtt? 
 
- A megoldás kulcsa mindig az őszinte kérdésfelvetés, ami egy hasonló szintű őszinteséget eredményez. A férfiak kissé nehezebben verbalizálnak dolgokat, hallgatagabbak, ez kétségtelen, de megpróbálják elmondani, ami bennük van, ha konkrétan rákérdez az ember. 
 
- Ez az első könyve, amely tanácsait, gondolatait összefoglalóan vonultatja fel, és nem Önről, vagy a betegei személyes történetéiről szól...  
 
- Azt gondoltam, hogy eljött az ideje, hogy megosszam a tapasztalataimat azokkal, akik kíváncsiak erre, és ne csak kiragadjak dolgokat, hanem meg is magyarázzak folyamatokat. A belső békéhez vezető utat nagyon sokféle módon leírták már. Nyolc általánost végzett embereknek is vannak párkapcsolataik, problémáik, ők is szeretnének boldogok lenni. Ezért közérthetően fogalmaztam meg igen súlyos önbecsapási folyamatokat. 
 
- Hasonló hatás várható a könyvtől, mint ami egy személyes terápiával érhető el? Nem könnyebb magunk előtt azzal takarózni, hogy az olvasottak nem is vonatkoznak ránk? 
 
- Sok módja van annak, hogyan fogadunk be egy könyvet. A visszajelzések alapján az a személy, aki a saját poklában elmerült, csak nagyon lassan tudja olvasni, mert olyan élményekkel, érzésekkel szembesül közben, amelyek miatt nem tud gyorsabban haladni. Nem is ez volt a cél. Az illető találkozni fog saját félelmeivel, nyomoraival, de amíg nem cselekszik, a felismerései nyomán a krízis, amiben él, eleinte csak fokozódni fog. 
 
- Miért olyan nehéz cselekedni? 
 
- Egyrészt, mert rengeteg munkába kerül. Másrész pedig nagyon fájdalmas. Az intellektusunkból adódó számtalan csapda nehezíti az előrejutást. Az intelligens ember borzasztó okosan csapja be önmagát, mert nem akarja meglátni azt, amiben van. Gyönyörűséges palotákat húzunk fel mocsaras alapokra. 
 
- Foglalkozik még heroinistákkal? 
 
- Nem. Nem dolgozom kórházban, pedig ez szükséges a kezelésükhöz. 
 
- Nem érzi úgy, hogy cserbenhagyta a legelveszettebbeket? 
 
- Néha még ma is elkeveredik hozzám egy-egy agresszívabb heroinista, aki azt gondolja, hogy ha én nem oldom meg a problémáját, akkor senki. Az első találkozásnál azonban úgy nyomom rá saját életének a felelősségét, hogy azt sem tudja, hol van. Nem én vagyok a megmentője, mindenki a saját életéért felelős. Ha ezt felismeri, akkor nyílik lehetősége a gyógyulásra. 
 
- Mitől lesz hiteles egy pszichiáter? 
 
- Attól, hogy a konfliktusokat, amelyekkel saját életében találkozik, hatékonyan képes megoldani. 
 
- Erről hogyan szereznek tudomást a betegei? 
 
- Érzik. És akár láthatják is. A test a lélek temploma. Egy segítő nem beszélhet megfásult és közönyös arccal a párkapcsolatokról, miközben lerí róla, hogy boldogtalan. 
 
- A média segíti a tevékenységét, vagy szétforgácsolja a hitelességét? 
 
- Ha bemegyek egy üzletbe, ahol sokféle kenyér van, ott én dönthetem el, melyiket választom. Fontosnak tartom, hogy az élet minden területén legyen választási lehetőségem, és tájékozódhassam, hogy mik közül válogathatok. Az egy dolog, hogy a média milyennek állít be engem. Nem másoknak akarok megfelelni. Nem érdekel, mit mondanak a hátam mögött. Nekem sokkal fontosabb az, hogy mit látok azokon az embereken, akikkel személyesen találkozom. 
 
- Szemtől szemben elég bátrak Önnel? 
 
- Nem. Nagyon sokszor nem merik elmondani a véleményüket a szemembe. De kapok visszajelzéseket. 
 
- Miből merít energiát a munkájához? 
 
- Abból, amit nap mint nap megtanulok. Ha találkozom egy keserű emberrel a munkám során, aki elmeséli, hogyan csapja be önmagát, az illető az én tanítómesteremmé válik. Én nem szégyellem kimondani, hogyha nem vigyázok, akár gyáva is tudok lenni. Mivel ő ezt még soha nem mondta ki, manipulálható és kihasználható. Ha kimondja, sokkal nagyobb esélye lesz arra, hogy egy adott helyzetre megfelelően reagáljon. Egy antidepresszáns nem tünteti el az alkoholista férjet. 
 
- Ha kineveljük a „látó” nőket, ahogy a könyvében fogalmaz, lesz számukra elegendő önmagát pontosan látó férfi is? 
 
- Lesz. Hallottam olyat, hogy férfiak is elolvasták ezt a könyvet, mert meg akarták érteni saját házasságukat, vagy a nőket körülöttük. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több férfi hajlandó a benső dolgaival foglalkozni, vagy változtatni, ha szükséges. 
 
- Társadalmi szinten bízik a változásban? 
 
- A fogyasztói társadalom és a rohanó világ sok kárt okoz, de én ezt hasznosnak találom. Ezáltal az álszent családok és az álszent kapcsolatok sokkal gyorsabban összeomlanak, mivel sokkal gyorsabban alakul ki ezekben az ún. közösségekben a krízis. Krízis nélkül pedig nincsen változás. Sokkal több felelősségteljes döntést kell hoznunk nap mint nap, és ezt a feladatot egy merev személyiséggel nem lehet teljesíteni. Az emberek előbb kerülnek padlóra, és ezáltal előbb nyílik lehetőségük a változtatásra. 
 
- Arra utal, hogy idővel még inkább megsokszorozódik a válások száma? 
 
- Az emberek többsége nem egymással, hanem egymás mellett él. Ha meg csak egymás mellett élnek, akkor meg minek élnek együtt, miközben ketyeg az idejük. Nem élek sok száz évet. Nem csak a tetteimért, hanem az érzéseimért is fontos felvállalnom a felelősséget. Az egyik a racionális oldal, a másik az emocionális oldal. A boldogság egy érzés. Ha nem vállalom fel az érzéseimért a felelősséget, nem leszek boldog. 
 
- Minden napunkat nehéz maximális energia-befektetéssel végigpörgetni. Gyengék, vagy pusztán lusták vagyunk ehhez? 
 
- Az éberség kulcsfontosságú. Lehet hullámvölgybe kerülni többször egymás után, és fel is lehet kapaszkodni, de az emberek elfelejtik, hogy az idő múlik. Mindenkinek az ideje múlik. A fejlett önismeret nem azt jelenti, hogy meg tudom szüntetni a kudarcaimat, hiszen kudarcaim mindig is lesznek. A lényeg az, hogy milyen gyorsan ismerem fel az adott helyzetet, amiben vagyok. Ha lendületből változtatom meg a mozdulataim irányát, amikor ingatag területre érkezem, nem lépek bele a mocsárba. 
 
- Bárki képes arra, hogy új életet kezdjen? 
 
- Önmagunk számára generáljuk a problémáinkat. Amíg kinyitjuk a szemünket, és érezzük, tudjuk, hogy élünk, addig lehet változtatni. Akkor nem lehet változtatni, amikor a szemünkből kialszik a fény. Az a baj, hogy egyre több vegetáló fiatalt látok. Fiatal öregek, gazdag szegények, szegény szegények. Ők mind az én tanítómestereim, rajtuk látom; hogyan nem szeretnék élni.