- Sokan nem tudják, mit is csinál egy stylist... 
 
- A styling ma Magyarországon talán túlságosan is felkapott munka, de rengetegen azt sem tudják, hogy ez mit is takar - és amikor elkezdenek dolgozni, akkor rendkívül meglepődnek, hogy ez miből áll: például elég sok fizikai munkából és sokkal kevesebb csillogásból, mint gondolták. Mindez persze a műfajtól is függ: egy divatfotózásnál a stylist a fotóssal közösen határozza meg a koncepciót, a világítást, a hátteret, de reklámfilmben egy dologra összpontosít, az öltözékre. A rendező megmondja neki, hogy milyen hangulatot akar, és ő ruhákkal, kiegészítőkkel el is éri ezt. Ha egy enteriőrfotózásról van szó, akkor a stylist gyűjti be a kellékeket, a tárgyakat, és ő határozza meg magát a kompozíciót - vagyis meglehetősen összetett fogalom ez.  
 
- Ez a munka miben volt más?  
 
- Herczeg Attila remek rendező, aki mindig valami újat és merészet csinál - amit itthon sajnos nagyon kevesen vállalnak be -, így amikor megkért, hogy dolgozzak vele, nagyon boldog voltam. Itt igazán könnyű volt alkalmazkodni a rendező víziójához, és a legtöbbet kihozni belőle. És persze annyiban is más volt a munka, hogy egy nap alatt kellett a filmet leforgatni, ami rohamtempót jelentett. 
 
- Egyedi a film világítása: egy kézi kamerával vették fel, de nagyon erős fénnyel. Nehezítette ez a munkád? 
 
- Egyáltalán nem, mivel ez egy nagyon jó, elég naturalista, nyers hangulatot kölcsönöz a filmnek - és az erős stílus mindig jó. Itt „pofán lőjük a szereplőket vakuval” - ahogy Attila fogalmazott -, és a spotfény, ami olyan, mint egy fejlámpa, dinamikussá teszi a történetet, mintha a szereplőkkel minket is végigrángatnának az éjszakában. Az utómunka során mindez kapott egy hangulatos alulszaturált felületet is, ami tovább fokozza a film hangulatát. 
 
- A castingba van beleszólásod?  
 
- A szereplők az én ügynökségemen keresztül érkeztek - tehát teljes mértékben. Itt azért akadtak apróbb problémák, mivel az egyik lány már a forgatás megkezdésekor lépett vissza, és fél óra alatt kellett valakit találni a helyére. Ugyan már a castingon elmondtuk neki, hogy miről szól a film, de lassan tudatosult benne, hogy mit is kell csinálnia - egy másik lánnyal csókolózni, vagy tejszínhabot nyalni egy fiú hasáról. Helyette találtuk meg a szőke parókás lányt, aki szerintem, vitte a filmet. 
 
- Mennyire alakítjátok át a szereplőket? 
 
- Teljesen! Rengeteg dolga van a sminkesnek, a fodrásznak - még a parókaválasztásnál is, hiszen azt is nyírják! -, és a szereplők egy új karaktert kapnak. A fiúkkal szerencsére kevesebb munka van, náluk nincs hajvágás, jóval egyszerűbb az öltözetük is, és még a borostát is vissza lehet nyírni. 
 
- Kell a forgatás közben is igazítani? 
 
- Rendszerint sokat kell változtatni - itt még többet kellett, mert a történetet visszafelé vettük fel. Mivel a szórakozóhelyen, ahol a bulis részt filmeztük, csak éjfél körül lett tömeg és hangulat, addig elkészítettük az időrendben amúgy hátrébb lévő szállodai részt. Vagyis ahol először dolgoztunk a szereplőkkel, ott már egy kicsit ziláltak, kicsit látszik rajtuk a mulatás, és ezt a hajukon, a ruhájukon is be kellett mutatni - nem beszélve a fontos szerepet játszó habról -, majd ahogy az éjszaka elejére érünk a történetben, úgy kellett visszajavítani minden részletet. Ráadásul, amikor már mindenki kihajtotta magát, akkor kellett a legfittebbnek látszani. 
 
Ezzel mindenki sokat dolgozott, de megérte!