A Drót rendőrei valahogy mind elbaltázott karakterek: alkoholisták, nőgyűlölők, rasszisták, korruptak vagy csak használhatatlanok, éppúgy, mint a valódi zsaruk. Ez persze annak köszönhető, hogy David Simon producer karrierje kezdetén rendőrségi riporter volt Baltimore-ban – tapasztalataiból könyvet írt Homicide: A Year On The Killing Streets címmel –, a másik ötletgazda pedig Ed Burns exrendőr, így saját tapasztalatból és abszolút hitelességgel dolgozták fel mindazt, amit az utcán, a rendőrségen vagy a bíróságon láttak.
 
Nem is akarják, hogy mindent kizárólag a főszereplő Jimmy McNulty hadnagy (Dominic West, egy újabb angol színész fényes hollywoodi karrierrel) szemén keresztül lássuk, hanem megismerjük, hogyan élnek és gondolkodnak a bűnözők, azok családtagjai, az informátorok, az ügyészek és mindazok, akik a „körforgás” részei. Itt ugyanis nem jó és rossz szereplők vannak, hanem mindenkit a környezete vagy az az intézmény határoz meg, ahová tartozik, tehát egy drogkereskedő sem feltétlen gonosz, mert lehet, hogy a családját kell eltartania, és lehet, hogy egy zsaru csak azért hagy futni valakit, mert túl sok papírmunkát jelentene a letartóztatás. 
 
Bizony a Drót nem könnyű néznivaló, mert számos karakter népesíti be a sztorit, szinte mindegyiknek van egy hosszabb-rövidebb cselekményszála az évadon keresztül, maga a nyomozás is csak lassan indul be, de kárpótol minket a sorozat hitelessége és a karakterek kidolgozottsága. 
 
Tudtad?  
 
Baltimore rendőrfőnöke, Gary D’Addario egyrészt a sorozat technikai tanácsadója volt az első két évadban, másrészt visszatérő szerepe volt, mint Gary DiPasquale ügyész. A széria főcímdala, a Way Down in the Hole Tom Waits 1987-es albumáról, a Franks Wild Yearsről van, ám minden egyes epizódban másképp adják elő. Amikor a negyedik évad előkészületei folytak, tárgyalások indultak egy spin-off szériáról, amelynek The Hall (Városháza) lett volna a címe, és a politikai machinációkkal foglalkozott volna – de csak volna. 
 
(Forrás: EST.TV Magazin)