A történelmi regény műfajának új értelmet adó Rita Monaldi−Francesco Sorti szerzőpáros (és házaspár) nemrég Budapesten járt, hogy bemutassa hétkötetes sorozatának második darabját, a Secretumot. Ennek apropójából beszélgettünk velük.
Kapcsolódó cikkek
Az Atto Melani apát főszereplésével játszódó regények nemcsak az európai történelem sorsfordító eseményeire adnak magyarázatot, hanem rendkívül hitelesen és élvezetesen mutatják be a barokk kort. Az első regény, az Imprimatur XI. Ince pápáról rántotta le a leplet, ami olyannyira nem tetszett a Vatikánnak, hogy bojkottálta a könyvet egész Olaszországban, így a kötetek a mai napig nem kaphatók az olasz könyvesboltokban. A szerzőkkel Melaniról, levelezésének megtalálásáról és Proustról beszélgettünk, miközben gyerekeik a Gusztávot nézték.
- Magyarországon októberben jelent meg sorozatuk első kötete, az Imprimatur, nemrég pedig a második rész, a Secretum. Mikor és hogyan született meg a regény ötlete?
Francesco Sorti: Ez egy nagyon régi történet már. Atto Melani, a sorozat főhőse volt a disszertációm témája még az egyetemen, az élete annyira kivételes és lenyűgöző, hogy érdemesnek találtam könyvben is megörökíteni. De a regények soha nem születtek volna meg a feleségem, Rita nélkül. Amikor találkoztunk, felajánlottam, hogy írjuk meg együtt Melani regényét. Akkoriban egy pici lakásban éltünk, ahol lépni sem lehetett, minden négyzetmétert könyvek, fénymásolatok és mikrofilmek borítottak. Ez volt az első regényünk, bár cikkek és tanulmányok százait írtuk meg korábban, fikciót még nem írtunk. Hogy felkészítsem magam, elolvastam Proust Az elveszett idő nyomában című regényciklusát, mind a hét kötetet, ami közel három évig tartott. Az utolsó kötet befejezésekor, egy éjjel azt álmodtam, hogy én vagyok Proust és Ritának épp a felhők látványát írom le. Rendkívül felszabadító érzés volt.
Rita Monaldi: - Nem csak a kutatómunkát végezzük együtt, a regényt is teljesen közösen írjuk, minden egyes oldal kettőnk műve.
- Regényeik Atto Melani elveszettnek hitt levelein alapulnak. Hogyan találtak rá az apát levelezésére?
FS: - Találkoztam valakivel, aki kapcsolatban állt azzal a római arisztokratával, aki Atto Melani leveleit örökölte. Ezt nem akarta nyilvánosságra hozni. Olaszországban van egy olyan törvény, ami kimondja, hogy ha valaki birtokába jut olyan dokumentumoknak, amelyek fontosnak lehetnek történészek számára, kötelessége lehetővé tenni a hozzáférést ezekhez a papírokhoz. Ezen kívül a törvény megtiltja az ilyen dokumentumok eladását. Sajnos ez a bizonyos arisztokrata éppen ezt tervezte, ami katasztrofális lett volna, ezért megpróbáltuk lebeszélni róla. Szerencsére sikerült, megnézhettük a leveleket, és további kéziratokat, leveleket találtunk Párizsban, illetve Firenzében. Atto Melani nem csak kasztrált énekes és apát, királyok, pápák, bíborosok bizalmasa volt, két pápaválasztást is megért. Összesen 110 kötetnyi levelezést sikerült összegyűjtenünk, amelyek a huszadik század elején még az örökösök birtokában voltak, akik egyenként eladták őket. Aprólékosan sikerült összerakni a képet, gyakran olyan leveleket megtalálva, amelyek a történészek előtt ismeretlenek voltak.
- A további regényeik alapja a már megtalált levelezés?
FS: - A kiindulópont a levelezés volt, de el kell mondanom, hogy eleinte csak egy regényt terveztünk, ám a hatalmas mennyiségű iratok láttán úgy gondoltuk, érdemes lenne több kötetet írnunk. Atto Melani 88 évet élt, egy évvel a Napkirály előtt halt meg. Melani tanúja volt annak a történelmi kornak, ami a Napkirály halálát követően végleg letűnt. Élete annyira gazdag és fordulatos volt, hogy a levelezésén és emlékiratain keresztül egész Európa történelmébe nyerhetünk bepillantást. Alapvető fontosságú volt számunkra a hitelesség és a korhűség, a barokk kort kellett megteremtenünk a regényeinkben, olyan karakterekkel, akik a kornak megfelelő mentalitással és tudással bírnak, a kor nyelvén beszélnek, és az adott történelmi időszak korlátai, megkötései is érvényesek rájuk. Nevetséges is lenne, ha a szereplőink úgy gondolkodnának és éreznének, mint a ma élő emberek. Minden egyes regény a történelem egy-egy fordulópontjának idején játszódik: az Imprimatur 1683-ban, a Secretum 1700-ban, a Veritas 1711-ben. Ezekkel az időpontokkal kapcsolatosan volt egy olyan megérzésünk, hogy valami mesterségesen befolyásolta a történelem alakulását. A Secretumban ez a valami egy király végrendeletével kapcsolatos, a Veritasban egy uralkodó megmérgezésével. Ezeket a megérzéseinket próbáltuk, próbáljuk igazolni levéltári dokumentumokkal, levelekkel, és eddig mindig sikerrel is jártunk.
- A leveleken, történelmi dokumentumokon túl fontos keretei regényeiknek bizonyos irodalmi toposzok, sémák, melyek közül a legfontosabbakra az Imprimatur kezdetén utalnak is...
RM: - Szándékosan választottuk ezeket az irodalmi sémákat, mert úgy akarjuk vezetni az olvasót a regényeinkben, hogy közben végig biztonságban érezze magát. Ezért is említjük meg az Imprimatur elején nemcsak a detektív műfaj királyainak és királynőinek nevét, hanem azokat az irodalmi mestereket is, például Boccacciót, akiknek a segítségével új területekre vezetjük az olvasót. De rajtuk kívül minden regényre más-más író is hatott, hiszen a regények környezete, hangulata is más és más. Jelenleg a negyedik kötetet írjuk (Mysterium), de például a harmadik regény írásakor hatással volt ránk Stefan Zweig, Proust, Pirandello is. A Veritas Bécsben játszódik, a noir stílusjegyeivel. Az időbeli keret viszont minden regényben ugyanaz: mindig tíz nap alatt történnek a bonyodalmak.
- Magyarországon októberben jelent meg sorozatuk első kötete, az Imprimatur, nemrég pedig a második rész, a Secretum. Mikor és hogyan született meg a regény ötlete?
Francesco Sorti: Ez egy nagyon régi történet már. Atto Melani, a sorozat főhőse volt a disszertációm témája még az egyetemen, az élete annyira kivételes és lenyűgöző, hogy érdemesnek találtam könyvben is megörökíteni. De a regények soha nem születtek volna meg a feleségem, Rita nélkül. Amikor találkoztunk, felajánlottam, hogy írjuk meg együtt Melani regényét. Akkoriban egy pici lakásban éltünk, ahol lépni sem lehetett, minden négyzetmétert könyvek, fénymásolatok és mikrofilmek borítottak. Ez volt az első regényünk, bár cikkek és tanulmányok százait írtuk meg korábban, fikciót még nem írtunk. Hogy felkészítsem magam, elolvastam Proust Az elveszett idő nyomában című regényciklusát, mind a hét kötetet, ami közel három évig tartott. Az utolsó kötet befejezésekor, egy éjjel azt álmodtam, hogy én vagyok Proust és Ritának épp a felhők látványát írom le. Rendkívül felszabadító érzés volt.
Rita Monaldi: - Nem csak a kutatómunkát végezzük együtt, a regényt is teljesen közösen írjuk, minden egyes oldal kettőnk műve.
- Regényeik Atto Melani elveszettnek hitt levelein alapulnak. Hogyan találtak rá az apát levelezésére?
FS: - Találkoztam valakivel, aki kapcsolatban állt azzal a római arisztokratával, aki Atto Melani leveleit örökölte. Ezt nem akarta nyilvánosságra hozni. Olaszországban van egy olyan törvény, ami kimondja, hogy ha valaki birtokába jut olyan dokumentumoknak, amelyek fontosnak lehetnek történészek számára, kötelessége lehetővé tenni a hozzáférést ezekhez a papírokhoz. Ezen kívül a törvény megtiltja az ilyen dokumentumok eladását. Sajnos ez a bizonyos arisztokrata éppen ezt tervezte, ami katasztrofális lett volna, ezért megpróbáltuk lebeszélni róla. Szerencsére sikerült, megnézhettük a leveleket, és további kéziratokat, leveleket találtunk Párizsban, illetve Firenzében. Atto Melani nem csak kasztrált énekes és apát, királyok, pápák, bíborosok bizalmasa volt, két pápaválasztást is megért. Összesen 110 kötetnyi levelezést sikerült összegyűjtenünk, amelyek a huszadik század elején még az örökösök birtokában voltak, akik egyenként eladták őket. Aprólékosan sikerült összerakni a képet, gyakran olyan leveleket megtalálva, amelyek a történészek előtt ismeretlenek voltak.
- A további regényeik alapja a már megtalált levelezés?
FS: - A kiindulópont a levelezés volt, de el kell mondanom, hogy eleinte csak egy regényt terveztünk, ám a hatalmas mennyiségű iratok láttán úgy gondoltuk, érdemes lenne több kötetet írnunk. Atto Melani 88 évet élt, egy évvel a Napkirály előtt halt meg. Melani tanúja volt annak a történelmi kornak, ami a Napkirály halálát követően végleg letűnt. Élete annyira gazdag és fordulatos volt, hogy a levelezésén és emlékiratain keresztül egész Európa történelmébe nyerhetünk bepillantást. Alapvető fontosságú volt számunkra a hitelesség és a korhűség, a barokk kort kellett megteremtenünk a regényeinkben, olyan karakterekkel, akik a kornak megfelelő mentalitással és tudással bírnak, a kor nyelvén beszélnek, és az adott történelmi időszak korlátai, megkötései is érvényesek rájuk. Nevetséges is lenne, ha a szereplőink úgy gondolkodnának és éreznének, mint a ma élő emberek. Minden egyes regény a történelem egy-egy fordulópontjának idején játszódik: az Imprimatur 1683-ban, a Secretum 1700-ban, a Veritas 1711-ben. Ezekkel az időpontokkal kapcsolatosan volt egy olyan megérzésünk, hogy valami mesterségesen befolyásolta a történelem alakulását. A Secretumban ez a valami egy király végrendeletével kapcsolatos, a Veritasban egy uralkodó megmérgezésével. Ezeket a megérzéseinket próbáltuk, próbáljuk igazolni levéltári dokumentumokkal, levelekkel, és eddig mindig sikerrel is jártunk.
- A leveleken, történelmi dokumentumokon túl fontos keretei regényeiknek bizonyos irodalmi toposzok, sémák, melyek közül a legfontosabbakra az Imprimatur kezdetén utalnak is...
RM: - Szándékosan választottuk ezeket az irodalmi sémákat, mert úgy akarjuk vezetni az olvasót a regényeinkben, hogy közben végig biztonságban érezze magát. Ezért is említjük meg az Imprimatur elején nemcsak a detektív műfaj királyainak és királynőinek nevét, hanem azokat az irodalmi mestereket is, például Boccacciót, akiknek a segítségével új területekre vezetjük az olvasót. De rajtuk kívül minden regényre más-más író is hatott, hiszen a regények környezete, hangulata is más és más. Jelenleg a negyedik kötetet írjuk (Mysterium), de például a harmadik regény írásakor hatással volt ránk Stefan Zweig, Proust, Pirandello is. A Veritas Bécsben játszódik, a noir stílusjegyeivel. Az időbeli keret viszont minden regényben ugyanaz: mindig tíz nap alatt történnek a bonyodalmak.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek








