Aki még nem ismeri a naplopás e két bajnokát, mielőbb pótolja a mulasztását! Jay és Néma Bob a kilencvenes évek elveszett generációjának emblémaszerű figurái, afféle mai Stan és Pan. Különös ismertetőjelük, hogy nem csinálnak semmit, legalábbis semmi értelmeset. Ebben aztán ki is merül hasonlóságuk: míg Néma Bob kövér és (nevéből sejteni lehet...) hallgatag, addig Jay sovány, és be nem áll a mocskos szája. 1993-ban tűntek fel a mozivásznon a Shop-stopban, amint egy vegyesbolt és egy videotéka között támasztották a falat. Kevin Smith író-rendező (aki mellesleg Néma Bob megszemélyesítője) minden filmjében megjelentek, ám a cselekmény középpontjába most kerültek először.

Ahogy a Képtelen képregényben megtudhattuk, a két cimbora képregénysorozatot ihletett: a Bunkóman és Gyökér-sikerszéria szuperhőseit róluk mintázták. És ahogy az a képregényekkel történni szokott, Hollywood rájuk is kiveti mohó karmait. Ám ami még rosszabb, az internet hamar tele lesz zöldfülű kamaszok mocskolódó megjegyzéseivel, ami már annyira felbőszíti Jayt és Néma Bobot, hogy akcióba lendülnek: a keleti parti utcasarokról Hollywoodba indulnak, hogy megakadályozzák a forgatást, és így véget vessenek a csúfolódásnak.

A Jay és Néma Bob visszavágnak igazi jutalomjáték e két életszagú karikatúrafigurának, Kevin Smith és a Miramax színészgárdájának (Ben Afflecktől Jason Biggsig szüntelen a sztárparádé) és a nézőnek, akit másfél óra poénözönnel és fergeteges paródiák sorával lepnek meg a Sikolytól a Star Warsig.