Tavaly megjelent, neves francia és brit jazz-zenészeket közreműködésével, élőben felvett Metropolitain című albumát első budapesti fellépésén, május 20-án a Millenáris Teátrumban mi is meghallgathatjuk.

- A Metropolitain című negyedik lemezedet Párizsban vettétek fel, főként francia zenészekkel, és a mostani turné is itt kezdődött. Feltételezem, hogy a francia fővárosban élsz. 

- Igen, úgy négy-öt évvel ezelőtt költöztem ide. Előtte New Yorkban éltem, de miután egyre többet játszottam Európában, és egyre több brit és francia zenészt ismertem meg, akikkel elkezdtem dolgozni, egyre több időt töltöttem itt. Nem tudatos döntés volt, csak így alakultak a dolgok.  

- Az új lemezed igazi olvasztótégelye a nemzetközi jazz-zenészeknek: a brit Graeme Blevins szaxofonos és Andrew McCormack zongorista mellett, akikkel már korábban is együtt zenéltél, a francia Manu Katché dobos, a német Till Brönner trombitás, Eric Legnini zongorista is játszanak rajta. Hogy szedted össze a csapatot? 

- A zenészeket, akikkel együtt játszok, mind akkor ismertem meg, mikor elkezdtem Európában fellépni, de már egy ideje figyeltem, ismertem őket. Először Manu Katchéval találkoztam, és rajta keresztül más zenészekkel. 

- És Camille (Camille Dalmais, a Nouvelle Vague egykori énekesnője), aki szintén hallható az új lemezen? Valahogy nem feltétlenül gondoltam volna, hogy hasonló a zenei ízlésetek. 

- Pedig, igen. Egy Jamie Cullum-koncerten találkoztam vele Párizsban. Találkoztunk és elbeszélgettünk. Szeretem a zenéjét, és amikor szóba jött, hogy énekelhetne velünk, kaptam a lehetőségen. 

- Duke Ellingtonon és Count Basie-n nőttél fel, és személyesen is találkozhattál a világ legnagyobb jazztehetségeivel még mielőtt komolyabban elkezdtél a zenével foglalkozni. Nem lett ettől nehezebb számodra, hogy ezekkel a legendákkal kell felvenned a versenyt? 

- A szüleim ismertették meg velem a zenét, és nekik köszönhetően olyan zenei tehetségekkel találkozhattam, akik roppant nagy hatással voltak rám. 

- Számos film zenéjét készítetted már el (például a Millió dolláros bébi, A dicsőség zászlaja, a Levelek Ivo Dzsimáról, az Elcserélt életek, a Sorsvonat és a Gran Torino). Jelenleg dolgozol valamin? 

- Filmzenén most nem, de a következő lemez anyagát már elkezdtük írni. Már játszunk is róla néhány számot élőben.  

- Gondolom, ezt mindig megkérdezik, de milyen volt az egyik legnagyobb hollywoodi színész fiaként felnőni? 

- Azt gondolom, hogy teljesen normális gyerekkorom volt. Egy kisvárosban nőttem fel, normális iskolába jártam a többi gyerekkel. Szóval azt hiszem, hogy egészen átlagos gyerekkorom volt.