A művész sok éven át bíbelődött makettekkel, nagy gonddal apró díszleteket barkácsolt, és ezeket fotózta. A Black box, a Time bomb vagy a Forgószél című sorozatai dokumentumfotók tökéletes szimulációi, pedig a merénylet helyszíne csupán egy matchbox autó és némi hamu, a tornádó pedig egy akvárium vizébe szórt maréknyi por. Mi viszont megesszük, hogy valóság, ami egyébként a végletekig művi, mert az illúzió megfelel minden elvárásunknak.

A tárlat nem csak művészetelméleti játék, hanem a munkák témái miatt etikai kérdéseket is felvet. Az apró színpadok jeleneteinél vajon mennyivel valóságosabbak mindennapi képadagunk feldolgozatlan elemei? A merényletek, szerencsétlenségek, tragikus hatású természeti jelenségek képei folyamatosan tűnnek el agyunk barázdái közt. Vajon azokra mennyivel tekintünk másképp, mint Szabó Dezső kreatúráira? 

A Dubniczay-palotában mindezen, akár zárásig gondolkodhatunk.