Garaczi László: Arc és hátraarc
Én, a férfi azt feltételezem, a legtöbb női olvasót két férfitémával nyilvánvalóan világgá lehet kergetni: egyik a foci, másik a katonaság. Előbbi nagy hulláma most múlt el, utóbbi pedig a maiaknak színtiszta történelem...

...különösen, ha azt a több mint harminc évvel ezelőtti, szovjet-szocialista változatát vesszük, amiben a szerzőnek része lehetett.

Előfelvételis tápos-infrás Kalocsán, tizenegy hónapig – ezt csak azok értik igazán, akik akkor benne voltak. Történetesen én is, tehát még a szagokat és az apróságokat is előhozzák Garaczi mondatai. 

De az irodalom ott kezdődik, hogy stílusával, hangütésével, részleteivel túl tud-e lépni az érintettség azon a bizonyos körén. És Garaczi eddigi egyik legösszefogottabb könyvét írta meg ebből a banális témából: egyszerre könnyed és árnyalt, vicces és elmélyült, nem csak sztorizgat, és hál’ isten, állást sem foglal a „mindenkit megroppantó militarista drill”, illetve a „fölösleges, de mégiscsak férfimunka volt” közhely szélsőségei között. 

 

Magvető; 2490 forint  

almás
2010.08.23