Van egy „városi legenda”, miszerint egy - még a középiskolában összejött - párnak egy időre elválnak útjai, mert az ország két egymástól távollevő egyetemére nyertek felvételt. Megígérik, hogy minden nap telefonálnak, vagy legalább egy e-mailt küldenek egymásnak, és majd a szüneteket együtt töltik. Az első néhány hónapban rendben is megy minden, de eljön az idő, mikor a fiú hiába telefonál, barátnője mindig házon kívül van. A srác akkor sem adja fel, mikor a lány közli vele, hogy új barátja van, továbbra is hívogatja és levelekkel bombázza. A volt barátnő ezt megelégeli, és egy fotót küld a fiúnak, amin orálisan kielégíti az új pasit. A megcsalt, porig alázott ex a fotót borítékba teszi, és mellékel hozzá néhány sort: "Drága Szüleim! Elfogyott a pénzem, és a mellékelt fotón látható dolgot kell tennem, hogy fenntartsam magam. Küldjetek pénzt!" Mondanom sem kell, hogy a levelet a lány szüleinek címére adja fel. A Cool túra egy némileg hasonló sztorit dolgoz fel.

Barry (Tom Green) már nyolc éve jár a New York állambeli Ithaca egyetemére, és úgy tűnik, nem is áll szándékában elhagyni hőn szeretett iskoláját. Oly jól ismeri (khm) már a campust, hogy rábízzák az odaérkező, frissen felvételt nyert hallgatók kalauzolását. A túra közben elmesél egy történetet, amely korábban vele és ott tanuló barátaival esett meg. Josh Parker (Breckin Meyer - Üldözési mánia, Garfield) már gyerekkora óta ismeri barátnőjét, Tiffany-t. A középiskola után ő Ithacába, a lány Austinba ment egyetemre. Egy buliban Josht elcsábítja évfolyamtársnője, Beth (Amy Smart - Pillangó-hatás), és ráadásul videóra is veszik az "eseményt". A kazettát Josh szobatársa véletlenül postázza Tiffanynak. Joshnak és barátainak nincs más választása, a kazetta előtt kell Austinba érniük.
A film végén elhangzik egy remek Buckcherry nóta, de azt a TV2 úgyis lekeveri.